Hétvégén az NB3 Közép csoportjának 15. játéknapján a Budapest Honvéd II. csapatával mérkÅ‘ztünk meg hazai környezetben. A mostani találkozóra is úgy kellett készülnünk, mintha ismételten egy NB1-es gárdával találtuk volna szembe magunkat, lévén a kispestiek Ivan Lovricot, Marko Petkovicot, Boubackar Traorét és Christian Gomist is nevezték a keretbe, de Németh Barnabás is NB2-t megjárt rutinnal felvértezve érkezett a Károlyi István Sporttelepre.

Az elsÅ‘ félidÅ‘ egészét tekintve fölényben futballoztunk, a sok visszajátszó ellenére is kezdeményezÅ‘bb játékot produkáltunk ellenfelünkhöz képest, ám a piros-fekete ellentámadások mindig nagy veszélyt hordoztak magukkal. Éppen egy ilyenbÅ‘l, korán vezetéshez is jutottak, a fentebb említett Németh Barnabás révén, aki egy kontratámadás végén lÅ‘tte ki elemi erÅ‘vel a felsÅ‘ sarkot. 0:1.

A gól azonban nem írta át a játék képét, továbbra is mi támadtunk, és igyekeztünk az addigiakhoz képest is nagyobb erÅ‘ket mozgósítani az egalizálás reményében. Az igyekezet szerencsére nem párosult kapkodással, türelmesen járattuk a labdát és kerestük a rést a pajzson, melynek aztán lélektanilag remek ütemben, a szünet elÅ‘tti utolsó pillanatokban meg is lett az eredménye: Kovács Sándor kapott remek centerezést szélrÅ‘l, Å‘ pedig közvetlen közelrÅ‘l, két tapasztalt NB1-es hátvéd gyűrűjében tessékelte a játékszert a hálóba. 1:1.

A szünetet követÅ‘en nem szándékoztunk változtatni az elÅ‘zetesen eltervezett taktikánkon, ám a pályán történtek gyorsan átírták a meccs addigi forgatókönyvét. A 49. minutumban tizenegyeshez jutottak a vendégek, ráadásul a buktatás piros lapot ért a bíró megítélése szerint, így tíz emberrel kellett folytatnunk a játékot. Megfogyatkoztunk, és pár pillanattal késÅ‘bb kiderült, a gólhátránnyal is dacolnunk kellett, ugyanis a megítélt büntetÅ‘ értékesítésre került. 1:2.

Az emberhátrány ellenére is próbálkoztunk becsülettel, nem vesztették hitünket a mieink, és így is sikerült nemegyszer eljutnunk a támadóharmadig. Ám a hajrához érve a mérkÅ‘zés már közel sem a futballról szólt… Számtalan faltot dulakodás követett, így a helyszínen jelenlévÅ‘k nemegyszer tömegjelenetet láthattak a játéktéren. Az elsÅ‘ eset a 75. percben történt, amikor Barta Barnabás szerelését követÅ‘en a vendégek 11-es számú játékosa rúgott oda jobbhátvédünknek, a szándékosnak látszó megmozdulás nem maradt számonkérés nélkül. Majd nem sokkal késÅ‘bb Boubackar Traoré tartotta meg szabálytalannak tűnÅ‘ mozdulattal a labdát, aki ezt követÅ‘en a kapuig menetelt, majd meglÅ‘tte csapatának harmadik találatát. InnentÅ‘l még jobban elszabadultak a kedélyek mind a pályán és azon kívül, és már a játékvezetÅ‘ sem tudta kézben tartani a meccset. Az említetteken túl további négy esetben alakult ki perpatvar, minden esetben Honvéd-játékos általi faltot követÅ‘en, a túlzott vehemenciát pedig rendre kakaskodások sora követte.

A mérkÅ‘zés krónikájához hozzátartozik még, hogy a maradék játékpercekben már kevés sportértékkel bírt a párharc, azonban így is sikerült még további két alkalommal betalálniuk a vendégeknek, elÅ‘bb Traoré, majd Gomis jóvoltából, kialakítva ezzel az 5:1-es vendégsikert hozó végeredményt.

Iváncsa KSE — Budapest Honvéd-MFA II. 1:5
Gsz.: Kovács S.

Hajrá Iváncsa!