Vasárnap “matinéidÅ‘ben”, 11:00-kor Kecskeméten vendégeskedtünk, hogy a KTE tartalékjaival szemben döntsünk a pontok hovatartozásáról. A körülmények nem voltak éppen harmadosztályú kritériumokhoz viszonyítottan kielégítÅ‘ek, ám a számunkra legfontosabb, hogy a gyep minÅ‘sége tökéletesen alkalmas volt arra, hogy azon jó futballt lehessen játszani. 

A hazaiak a pálya középsÅ‘ harmadában húzták meg a védelmi vonalat, így volt lehetÅ‘ség laposan építeni a játékot, ámde a mélyebb védekezés ellenére a sorok mögött is adódtak bejátszható területek. Két kultúrált futballt játszó csapatot láthattunk, ahol elsÅ‘ sorban mi próbáltunk kezdeményezni, a túloldalon pedig ugyanúgy felépített akciókat vehettünk szemügyre, de a nagy nyomás okán inkább a gyors ellenakciókra apellálhattak. Mindkét oldalon születtek a fentebb említett taktikai megfontolásból gólok: elsÅ‘ két ízben mi bizonyultunk eredményeseknek, elÅ‘bb a 28. percben Vallejos varázsolta a labdát Bányai fejére, majd tíz perccel rá Madarász tette ugyanezt, csak fej helyett centerünk lábára a játékszert, a túlvégen pedig a félidÅ‘ elÅ‘tt Horváth Marcell tudott egy kontra végén betalálni. 1:2, ezzel az állással vonulhattak pihenÅ‘re a felek. 

A második játékrészt kifejezetten élesen kezdtük, szinte rögvest visszaállítottuk a kétgólos különbséget, az elÅ‘zÅ‘ találatokhoz hasonlatos forgatókönyv mentén. Ismételten Madarász lódulhatott meg a szélen, aki mértani pontossággal tekert Bányai Péter elé, Å‘ pedig harmadjára is tűpontosan lÅ‘tt a kecskeméti hálóba. 1:3, Bányai mesterhármasával. 

Csak hogy az adok-kapok folytatódjon, volt a hazaiaknak is viszontválaszuk az újabb kapitulálásra — megint Horváth Marcell volt a fÅ‘szereplÅ‘, aki a védÅ‘k közül kibújva tudott helyzetbe kerülni, majd azt követÅ‘en közvetlen közelrÅ‘l már nem hibázott. 2:3. 

Na de mi sem akartuk nehézzé tenni a meccset, így gólra gól volt a válasz részünkrÅ‘l is. Négy perccel a kapott találat után megintcsak Madarász bizonyult tarthatatlannak, és újabb precíz beadásával ezúttal nem Bányait, hanem Vallejost találta meg, aki csatárunkhoz hasonló mozdulattal lÅ‘tt Kersák Roland ketrecébe. 2:4, Madarász mesterhármas gólpasszokat illetÅ‘en.

Maradt még fél óra hátra a találkozóból, azonban a mi kapunk már nem forgott újból veszélyben, míg a másik oldalon többek között Kercsó és Szabó Bence is feliratkozhatott volna a gólszerzÅ‘k listájára, ám ezen lehetÅ‘ségek már nem kerültek kihasználásra. A 60. minutumban történt mattolásunk egyúttal a végeredmény beállításaként is szolgált, avagy a hármas sípszó után 4:2 arányban a mieink zsebelték be a három pontot. 

Lévén az MLSZ 4 pont levonással sújtotta a csapatunkat, még egyetlen egységet szükségeltetik elérnünk annak érdekében, hogy hivatalosan is bajnoknak mondhassuk magunkat. A pontlevonás ténye igencsak aggályosnak mondható, azonban ennek megvitatása nem ezen poszt “reszortja”. A következÅ‘ fordulóban amolyan bajnoki döntÅ‘ keretein belül, a második helyezett HódmezÅ‘vásárhely együttese ellen biztosíthatjuk be a végsÅ‘ elsÅ‘séget. 

Kecskeméti TE II. — Iváncsa KSE 2:4
Gsz.: Bányai (3), Vallejos

Hajrá Iváncsa!