Nem a legjobb elÅ‘jelekkel készültünk a tavaszi rajtra, hiszen közvetlenül a meccs elÅ‘tt kiderült, hogy sajnos csapatkapitányunk, Aradi Csaba nem tudta vállalni a játékot.
Az új igazolásaink közül Fehér Imre a védelem közepén, a visszatérÅ‘ Madarász Bence a hátsó sor jobb oldalán rögtön a kezdÅ‘csapatban kapott helyett; míg Miskovicz Roger csereként lépett pályára.

Nehezen jöttünk bele a mérkÅ‘zésbe, és mintha belelovalltuk volna magunkat abba a játékstílusba, amit a hazaiak képviseltek. Az ESMTK jórészt felívelt labdákra, fizikális játékra, légi-párbajokra, a második labdák felvételére rendezkedett be, amit ha nem is látványosan, de hatékonyan végeztek, ugyanis többször is el tudtak jutni a kapunk elÅ‘terébe. Sok komoly lehetÅ‘ség egyik oldalon sem akadt, így gólnélküli döntetlennel zárult az elsÅ‘ játékrész

A második negyvenöt percben szintén egymást gyűrték a felek, nem éppen a leglátványosabb mérkÅ‘zést játszva.
Helyzetekben ekkor sem bÅ‘velkedett a találkozó, amelynek 48. percében mégis sikerült betalálnunk: egy baloldali beadást követÅ‘en Balogh László bólintott a hálóba.

Ezután magasabb fokozatra kapcsoltak a hazaiak, nagy erÅ‘ket mozgósítottak az egyenlítésért - Ahogy közeledett a hajrá, úgy kezdtek fölénk nÅ‘ni: a párharcaikat is rendre megnyerték, agresszívabbaknak bizonyultak. Ezeknek a tényezÅ‘knek nagyban köszönhetÅ‘en több helyzetet is sikerült kidolgozniuk. Miután a lehetÅ‘ségeiket rendre elhárította védelmünk, különösen fájó lehet, hogy egy, nem csak szerintünk véleményes büntetÅ‘bÅ‘l sikerült az ESMTK-nak végül megszereznie az egyenlítÅ‘ találatot.

Az iksz tulajdonképpen reálisnak mondható!
Csapatunkból (most még) hiányzott az átütÅ‘ erÅ‘, és az a rövidpasszos játék, ami idáig jellemezte a játékunkat. Ahogyan mondani szokás: Most ennyi volt benne!

Folytatás vasárnap (14:00), hazai pályán a Gerjeni SK elleni találkozóval! 

HAJRÁ IVÁNCSA!!!