A szerdai hétközi, Ferencváros elleni örömmámort követÅ‘en ünnepelni lehetett ugyan, de már az új feladatra kellett koncentrálni, ugyanis szombaton egy igazi rangadónak néztünk elébe régi nagy riválisunk, az NB1-es múlttal rendelkezÅ‘ labdarúgókkal is teletűzdelt Dunaújváros ellenében. Még mindig a kupameccs hatása alatt vagyunk, azonban játékosaink amilyen profi szellemiséggel álltak hozzá a hétközi meccshez, úgy a mezÅ‘földi derbire is megfelelÅ‘ habitusban érkeztek a mieink.

Az elsÅ‘ félidÅ‘ nem hozott nagy iramot, jobbára tapogatózó futballt láthattunk a küzdÅ‘téren. A hazaiak némileg óvatoskodóan, megfontoltan vezették támadásaikat, mi pedig nem tudtuk letagadni a 120 percnyi terhelés utófáradalmait. Egy-egy kósza helyzetet leszámítva nemigen forogtak veszélyben a kapuk — egészen a 38. minutumig: ekkor egy Horváth Bence általi pazar indítást követÅ‘en Kovács Sándor tört be a tizenhatoson belülre, ahonnan egy csel után Vallejoshoz továbbítódott a labda, Å‘ pedig precízen helyezte el a játékszert Hegedűs Lajos mellett a hálóba. 0:1.

Már amikor a szurkolók is elkönyvelték volna az egygólos fórt a félidÅ‘ elÅ‘tt, lélektanilag remek pillanatban sikerült meglÅ‘nünk a másodikat is. Varga Ádám elÅ‘reívelt labdáját szerette volna hazacsúsztatni egy dunaújvárosi hátvéd, a stukkolásra viszont lecsapott Kercsó Bence, aki végül mindenkit megelÅ‘zve szemfüles mozdulattal a kapuba gurított. 0:2, ezzel az állással következhetett a szünet.

A második játékrészben nekünk rohantak a hazaiak, bízva abban, hogy egy gyors szépítés átírhatja a meccs addigi forgatókönyvét. Ám a nagyfokú elÅ‘retörés a védekezésük rovására ment, és mihelyst igazán izgulni kezdtünk volna, Cseszneki Richárd nyugtatta le a kedélyeket az 53. játékpercben. Egy szöglet utáni kontratámadás végén Vallejos-Cseszneki összjáték után utóbbi kísérletezett a tizenhatoson kívülrÅ‘l, a tekerés pedig tűpontosnak bizonyult. 0:3, idÅ‘ elÅ‘tt eldÅ‘lni látszott a rangadó.

De persze maradt még jelenet a hátralévÅ‘ percekben is, két további gólt és megannyi iváncsai helyzetet láthattak a kilátogató szurkolóknak. Az egyre jobban szétesni látszó dunaújvárosi védelem nemigen tudta tartani a csatározásokat, további egy ízben kapitulálni is kényszerültek: a hajrában csereként beállt Maka Alex tuszkolta be közvetlen közelrÅ‘l a kapus lábában elakadt labdát a ketrecbe.

Csak hogy ne legyen tökéletes a sorminta, egy szépítésre még futotta erejébÅ‘l az újvárosiaknak, ugyanis a 88. minutumban Csiki Norbert Gábor maradt egy szöglet után Å‘rzÅ‘ nélkül és fejelt védhetetlenül a hálóba. 1:4, beállítva ezzel a végeredményt.

Egy ilyen megterhelÅ‘ hétközi mérkÅ‘zés után nem feltétlenül volt reális elvárás csapatunktól a gyÅ‘zelem, mégis remek ütemben szerzett gólokkal, kombinatív játékkal és az erÅ‘vel okosan sáfárkodva végül habkönnyed sikert arattak a mieink a forduló rangadóján. Nem gyÅ‘zünk gratulálni a srácoknak, így tovább!

Dunaújváros FC — Iváncsa KSE 1:4

Gsz.: Vallejos, Kercsó, Cseszneki, Maka

Hajrá Iváncsa!